Jakab István szerint ez több mint visszaélés, ez zsarolás
A wonderful serenity has taken possession of my entire soul, like these sweet mornings of spring which
I enjoy with my whole heart. I am alone, and feel the charm of existence in this spot.
2011.02.04
Jakab István szerint ez több mint visszaélés, ez zsarolás
A wonderful serenity has taken possession of my entire soul, like these sweet mornings of spring which
I enjoy with my whole heart. I am alone, and feel the charm of existence in this spot.
2011.02.04
Jakab István szerint ez több mint visszaélés, ez zsarolás
A wonderful serenity has taken possession of my entire soul, like these sweet mornings of spring which
I enjoy with my whole heart. I am alone, and feel the charm of existence in this spot.
2011.02.04
Jakab István szerint ez több mint visszaélés, ez zsarolás
A wonderful serenity has taken possession of my entire soul, like these sweet mornings of spring which
I enjoy with my whole heart. I am alone, and feel the charm of existence in this spot.
2011.02.04
Jakab István szerint ez több mint visszaélés, ez zsarolás
A wonderful serenity has taken possession of my entire soul, like these sweet mornings of spring which
I enjoy with my whole heart. I am alone, and feel the charm of existence in this spot.
2011.02.04
magosz tv adások
ez itt a tv helye
Ifjúgazda tagozat
Fontos és aktuális infók
A program elindult, a kérelmet (letölthető az MFB honlapjáról) azonban először a megyei MGSZH
,és csak utána foglalkozik vele a pénzintézet.
Őstermelők, családi gazdálkodók közvetlen MFB hitelezése
Az Országgyűlés hétfőn törvénybe foglalta, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a jövőben a
magyarországi székhelyű kis- és középvállalkozások, valamint a mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók
tevékenységét is hitel-, illetve tőkefinanszírozással segítheti.
ez itt Facebook keres helye
Magyar mintagazdaságok épülhetnek Laoszban
Nem csak a felsőoktatásban és a kutatók továbbképzésében, de konkrét üzemek felépítésében is együttműködést tervez a magyar agrárpolitika Dél-Kelet Ázsiában – egyebek közt erről tárgyalt a napokban vezető politikusokkal a MAGOSZ elnöke Laoszban.
Húsz év alatt a felére csökkentette a létminimum alatt élők arányát és majdnem duplájára gazdasági teljesítményét Laosz. A gyors növekedést igyekszik egyfelől támogatni, másfelől ki is aknázni a magyar agrárium. Ennek gyakorlati lépéseiről beszélt a magyar parlament alelnöke, a MAGOSZ elnöke nemrég.
Jakab István laoszi látogatása után úgy fogalmazott, a tárgyalások azt mutatják, hogy tovább tudjuk növelni a Dél-kelet ázsiai országokkal való agrárkereskedelmet. Az elmúlt egy-két évben sikerült beindítani a külföldi egyetemisták képzését, a kutatók továbbképzését, a kapcsolódó háttérintézmények is szoros munkakapcsolatban állnak már egymással, a kutatók, fiatal tudósok cseréje is beindult. Most nagy igény van a gyakorlati szakmai tudásunkra is, valamint eladhatók a legújabb magyar kutatási eredmények is a térségbe.
Jakab István szerint a Laosszal való együttműködés azt az egyébként ritka lehetőséget is biztosítja, hogy ne csak alapanyagot, hanem nagy hozzáadott értékű árut is szállíthassanak, vagy ami ennél is jobb komplett mintagazdaságot építhessenek fel a magyar cégek az országban.
Az első üzemet Nong Teng-ben – amely ebben a szellemben, magyar vállalkozások részvételével, magyar mérnökök által épült – nemrég adták át. A MAGOSZ elnöke szerint ezt a modellt gyorsan követhetik hasonlók az elkövetkező néhány évben.
NEM ISMÉTLŐDHET MEG A TAVALYI ALMAVÁLSÁG
SAJÁT FELDOLGOZÓ KÖZPONTOT HOZNÁNAK LÉTRE A TERMELŐK
A termelők tulajdonában lévő zöldség-gyümölcs feldolgozó nélkülözhetetlen az újabb piaci válság elkerülése érdekében – egyebek közt erről beszélt Jakab István, a MAGOSZ elnöke, a Parlament alelnöke azon a fórumon, amelyet nemrég Vásárosnaményban tartottak.
Jakab István a Visegrádi Négyek agrárkamaráinak mai találkozóján is megerősítette, hogy a piaci versenyt egy többfunkciós zöldség-gyümölcs feldolgozóval tudják csak felvenni a gazdák, amelyhez a termelők összefogása, anyagi hozzájárulása is szükséges.
A lengyel és szlovák agrárkamara elnöke ugyanilyen folyamatokról számolt be saját országában.
A magyar fél javaslatára a felek közös munkacsoport megalakítása mellett döntöttek, melynek legfőbb célja az együttműködés növelése a V4-es országok termelői között.
TÖRVÉNY VÉDENÉ AZ ALMATERMELŐKET
Új törvényt alkot a kormány azért, hogy a jövőben ne történhessen a tavalyihoz hasonló almafelvásárlási krízis – jelentette be az agrárminiszter. Nagy István erről a vásárosnaményi agrárfórumon beszélt, ahol elmondta, nemsokára beterjesztenek a parlamentnek egy törvényjavaslatot, amely előírja, hogy a feldolgozócégeknek már a szezon előtt szerződést kell kötniük a gazdákkal és az előzetes kontraktusba bele kell foglalniuk – több más elem mellett – a felvásárlási árat is. Mint ismeretes, tavaly válság alakult ki az almapiacon, miután az egyik legnagyobb külföldi kézben lévő feldolgozó megtagadta az alma korábbi kialkudott áron való átvételét. Országosan a felvásárlói árak hirtelen 55-75 százalékkal visszaestek, míg a költségek növekedtek.
A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárkamara által szervezett gazdafórumon, Nagy István agrárminiszter most elmondta: a törvényjavaslat értelmében minden tétel feldolgozóüzemekbe beszállítandó almára írásbeli szerződést kell kötni és a feldolgozóknak augusztus 1-ig a feldolgozandó mennyiség legalább 60 százalékára ilyen kontraktussal kell rendelkezni. Hozzátette: az új szerződésnek kötelező árat, vagy olyan képletet kell majd tartalmaznia, amelyből a felvásárlási ár egyértelműen meghatározható. Mint mondta, ez az első lépés, amelyet a legrövidebb időn belül a minisztérium fel tud kínálni az almatermelőknek, ezzel pedig csökkenthető a termelők kiszolgáltatottsága.
A miniszter beszélt a termelők felelősségéről is, abban, hogy a tavalyihoz hasonló szorult helyzetet elkerülhessék. Így hangsúlyozta, el kell dönteniük a gazdáknak, hogy a léalma feldolgozását, valamint az étkezési alma piacra juttatását egy, korábban már hangoztatott termelői tulajdonú feldolgozóüzem, hűtőház és csomagolóüzem létrehozásával képzelik-e el. Ezen kívül abban is dönteniük kell, hogy egyénileg, kisebb kapacitású üzemek, vagy egy közös, nagyobb feldolgozó felépítésével járnának jobban, de mindkét esetében teljesíteniük kell a szerződésben “feketén-fehéren” foglaltakat. ” Ha ezekre a kérdésekre igen a válasz, akkor azt tudom mondani önöknek, és a kormány is azt fogja mondani, igen, ez a projekt életképes és megvalósítható” – közölte Nagy István.
Az agrárminiszter hozzátette, ezzel a gazdák ennek az új vállalatnak a “részvényesei” lennének, a befektetett árujuk után pedig a haszonból és az eredményekből egyaránt részesülnének.
A MAGASABB HOZZÁADOTT ÉRTÉK A FÖLDNÉL IS ELŐNYT JELENT
Erősödő világpiaci verseny, tisztességtelen felvásárlói árak: szervezettségünk mellett a jövedelmezőség növelése is a gazdák érdekeit erősíti a piaci versenyfutásban.
Ennek jegyében, az elővásárlási jog eszközével is a magasabb hozzáadott értéket ösztönzi a Földtörvény módosítása, melyben mostantól a kertészetek és a vetőmag-előállítók is a preferált körbe kerültek.
Vetőmag-előállítóként elővásárlási joga lesz szántó művelési ágban annak a helyben lakó földművesnek, aki számára a tulajdonszerzés célja a vetőmag-előállításhoz szükséges terület biztosítása. Ugyanez igaz előhaszonbérlet esetén is.
Ahhoz, hogy valaki vetőmag-termelőnek számítson, fontos, hogy előzetesen földhasználóként és vetőmag táblát bejelentő szaporítóanyag-előállítóként tartsa nyilván a növénytermesztési hatóság.
Ezen kívül kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a megvásárolt földet legkésőbb három éven belül birtokban veszi, valamint a teljes területen, a vásárlástól kezdődő 10 évben legalább 6 évig szaporítóanyag-előállítást fog végezni.
A vetőmag-előállítókkal azonos ranghelyen pályázhatnak az eladó, bérbeadó földekre a kertészetek.
Így a kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki kertészeti tevékenység folytatásához szeretné használni a területet, mostantól előnyben részesül.
A korábbi szabályozáshoz képest tehát a vetőmag-előállítók és a kertészetek már egyenrangú elővásárlásra-előhaszonbérletre jogosultak lesznek az állattartó telepek, az ökogazdák és az eredetvédett termékek előállítói mellett.
FÖLDTÖRVÉNY ERŐSÖDIK A HELYI GAZDÁK DÖNTÉSI JOGA
Szigorítja a Földtörvény azokat a szabályokat, amelyek alapján valaki elővásárlója lehet egy földterületnek. Ennek letéteményesei a helyi termelők, így az eladásokat – ahogy eddig is – a helyi Földbizottságok ellenőrzik és hagyják jóvá a jövőben is.
Ezután viszont a törvény még több lehetőséget ad a kezükbe ahhoz, hogy ne csak megalapozottan döntsenek a vásárlásokról, de jobban ki tudják szűrni az esetleges visszaéléseket is.
A módosítás után jócskán megváltozik a helyi Földbizottságok eljárási rendje. Az eredeti törvény szerint a helyi Földbizottság kizárólag a „köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján” alakította ki álláspontját a földvásárlásoknál.
A jövőben viszont a bizottság nagyobb teret kap; jogosult lesz az érintettektől vagy akár a hatóságoktól is kiegészítő információkat kérni, és a helyi ismeretek mellett az így beszerzett információt is figyelembe venni a döntése során.
A földszerződés jóváhagyásakor már nem csak a vevő korábbi szerzéseit kell értékelni, a helyi földbizottság vizsgálni fogja annak családi körét és a tulajdonában álló cég földhasználatát is.
Sok gazdát fosztottak meg a földhöz jutástól azzal, mikor a korábbi földszerzéseket családon belüli ügyletként például ajándékozással, másik közeli hozzátartozó javára engedték át, de a használat továbbra is egy kézben maradt, így játszva ki a földszerzési korlátokat.
A jogalkalmazás terén is szükség volt változásra. Mostantól amennyiben a helyi gazdák nem engednek földhöz jutni egy befektetési céllal érkező földvásárlót, a bíróság a jogorvoslat során már nem változtathatja meg a helyiek döntését.
Garanciális szabályként épült be a törvénybe, hogy a helyi földbizottság jogsértő döntése esetén a bíróság továbbra is új eljárásra utasíthatja a gazdálkodói közösséget, de a helyi termelők döntésével szemben földhöz már nem juttathatja a jogászok hadával felálló ügyeskedőket.
JANUÁR 11-ÉN HATÁLYBA LÉPETT A FÖLDTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA SZIGORÚBBAN BÜNTETIK A FÖLDDEL CSALÓKAT
Az idei év elején több ponton is módosult a Földtörvény Jakab István, Győrffy Balázs és Font Sándor törvényjavaslata alapján.
A 2019. január 11-től hatályos változtatások egyik legfontosabb pontja a földvásárlás utáni esetleges szabálytalanságokra vonatkozik.
Ezek szellemében sokkal szigorúbban járhat el az illetékes hatóság azokkal szemben, akik nem tartják be azokat a vállalásokat, amelyek a vásárláskor előnyt adtak számukra (pl. ökológiai gazdálkodásra hivatkozva élt elővásárlási jogával, de ilyen tevékenységet még a törvényi határidő letelte után sem végez).
Visszaélésnek számít az is, ha az új tulajdonos a földszerzés után jogszerűtlenül eltér a vállalt földhasználati céltól vagy tevékenységtől.
A földvásárlót a helyi kormányhivatalok ellenőrzik, Ha visszaélésre vagy szabálytalanságra találnak, legelőször csak felszólítják a tulajdonost, ha ez nem használ, bírságolják a vásárlót.
Amennyiben a bírság kiszabása ellenére a földtulajdonos 6 hónap elteltével sem állítja helyre a jogszerű állapotot, az eredeti adásvétel során a helyi földbizottság által támogatott gazda az akkor fennálló elővásárlási ranghelyük alapján megveheti az érintett földterületet.
A kormányhivatal törvényes kötelezettsége, hogy a vételi jog megnyílásáról értesítse a korábbi elővásárlási nyilatkozatot tevőket.
2019. JANUÁR 11-TŐL HATÁLYBA LÉPETT A FÖLDTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
NINCS TÖBB VISSZAÉLÉS A FELESBÉRLETEKKEL
Kivezeti a lehetőségek sorából az új Földtörvény a felesbérletet. A decemberi törvénymódosítás hatályba lépését követően – 2019. január 11-től – már nem lehet felesbérlet valamint részesművelés jogcímén új földhasználati szerződést kötni.
A meglévő megállapodások továbbra is hatályban maradnak, viszont a szerződések lejártakor, de legkésőbb tíz év (2028. december 31.) múlva megszűnnek.
A szigorításra azért volt szükség, mert az számos visszaélésre adott okot. A felesbérleti szerződésekre ugyanis nem vonatkozott az elővásárlásoknál érvényes vásárlói sorrend, így a földtulajdonos bárkinek bérbe adhatta a területét, amiért a termény felét vagy meghatározott részét kapta meg a bérlőtől.
További csavar volt a rendszerben, hogy a használat ellenértékét sokszor pénzben fizették ki, így arra is lehetőség nyílt, hogy gyakorlatilag bérleti szerződés alakuljon ki, csak éppen a jogos földigénylők kijátszásával.
A Földtörvény módosítása után – a visszaélések elkerülésére – a jövőben a föld használatát csak haszonbérlet, szívességi földhasználat és rekreációs célú földhasználat jogcímén lehet átengedni.
Garanciális szabály, hogy a korábbi részesművelőket és felesbérleti szerződéssel rendelkezőket mint volt földhasználókat szerződésük lejártakor továbbra is megilleti az előhaszonbérleti jog.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezen jog gyakorolhatóságának feltétele, hogy a lejárt jogviszony utolsó napja és a jog gyakorlásával megszerzésre kerülő új haszonbérleti jogviszony első napja egymást követő napok legyenek.
A Földtörvény módosításának teljes szövege elérhető itt:
http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK18212.pdf?fbclid=IwAR0XnTUe2mfY6wh9Hf_0dccpC99Y-W7tx5h31Aip5PRoiJzi5EZhNz88q4E
JANUÁR 11-ÉN LÉP HATÁLYBA A FÖLDTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
ERŐSÖDIK A HELYBEN LAKÓ ÉS VALÓBAN TERMELÉST VÉGZŐ GAZDÁK HELYZETE
Előrébb lépett az elővásárlási sorrendben a helyben lakó szomszéd, akik közé azok a telekszomszédok is beléptek, akik ugyan másik településen termelnek, de földjük szomszédos az eladandó területtel.
A módosítás célja ezzel az volt, hogy azok is élhessenek a helyben lakó szomszéd ranghelyén az elővásárlási vagy bérleti joggal, akiknek ugyan szomszédos a földje, de a településhatár elválasztja őket.
Az elővásárlásra jogosultak sorában ezután azok következnek, akik helyben lakók, legalább három éve állattartó telepet üzemeltetnek és ennek fenntartásához igényelnek földet.
Újdonság azonban a korábbi szabályozáshoz képest, hogy az igényelt föld művelési ágának és méretének igazodnia kell a tartott állatok takarmányszükségletéhez.
Így például rétre, legelőre a szarvasmarhát vagy kiskérődzőt tartók jelentkezhetnek, míg szántó esetén az elsősorban abraktakarmánnyal takarmányozott állatok tartója élhet elővásárlási jogával.
Az állattartó telepekkel együtt indulhatnak versenybe a földért ezen túl a kertészeti ágazatban vagy vetőmag előállításban dolgozó gazdák is. A törvényalkotók ezzel is támogatnák az említett ágazatokat.
A szabályozásnál ügyeltek azonban arra, hogy ne lehessen visszaélni az előnyökkel, ezért kertészet csak kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban, vetőmag-előállító pedig kizárólag szántó művelési ágban, és mindkét esetben csak helyben lakóként jogosult elővásárlási jogával élni.
Változatlanul marad az a garanciális szabály, hogy osztatlan közös földtulajdon esetén a tulajdonostársakat mindenkit megelőző elővásárlási jog illeti meg a további tulajdoni hányadokra.
A jogszabály teljes szövege elérhető az alábbi linken:
http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK18212.pdf?fbclid=IwAR1Xlu3nsOK_9uSXKbVNGAtEZo0eYaEssZTeC122tWUUiu1jK4uZDUjI7M0
VÍZITÁRSULATI TAGDÍJ: TISZTUL A SZABÁLYOZÁS!
Jelentős változást hoz a gazdák életében a vízitársulati törvény Jakab István, Győrffy Balázs és Font Sándor által benyújtott, múlt héten elfogadott módosítása.
Számos kritika érte a vízitársulatok működését a termelők és a vidéki lakosság részéről az elmúlt időszakban, a kötelező befizetésekről ugyanis nem a tagok, hanem csak egy szűk társaság, a néhány tíz főből álló küldöttgyűlés döntött évről-évre.
Jellemző, hogy a tagok összességét tömörítő Közgyűlést a legtöbb esetben a megalakulás óta nem is hívták össze.
Ez a helyzet most rendeződik, hiszen a december 12-én elfogadott módosítás szerint tagdíjat, fizetési kötelezettséget csak akkor tud érvényesíteni a vízitársulat, ha az egyúttal a Közgyűlés határozatán alapszik.
A módosítással egyértelművé válik, hogy pár társulati vezető mostantól már nem dönthet több ezer ember tagdíjáról.
A változást a folyamatban lévő bírósági, végrehajtási ügyekben is alkalmazni kell, fontos viszont, hogy a már megfizetett tagdíjat a társulati tag visszakövetelni már nem tudja.
Helyben döntenek a föld sorsáról
A helyi gazdálkodókat hozná még jobb helyzetbe valamint a visszaélések lehetőségét csökkentené tovább a földtörvény szerdán megszavazott módosítása. A MAGOSZ fémjelezte változtatások alapján a földbizottságok is még fontosabb szerepet kapnának a földek adás-vételének és a földszerződések betartásának ellenőrzésében.
A Parlament szerdán több ponton is módosította a földtörvényt. A képviselők 132 igen, egy nem szavazattal fogadták el fideszes képviselők – Győrffy Balázs, Font Sándor és Jakab István – javaslatát az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról. A jogszabály egyes részeinek elfogadásához kétharmados többség kellett. A legfontosabb változtatások egyike, hogy a helyben lakó és valóban termelést végző gazdák komoly előnyt élveznek majd a földvásárlásoknál. A módosítások segítik a valóban termelést végző agrárvállalkozásokat is. Előnyt élveznek például azok, akik helyben és legalább három éve állattartó telepet üzemeltetnek és ennek fenntartásához igényelnének földet. De hasonlóan előrébb lépnek az elővásárlási listán azok is, akik, kertészeti ágazatban vagy vetőmag előállításban dolgoznak. A vállalkozásoknál egyébként a korábbi egyéves működést, most három évre növelték, ezzel is tovább csökkentve a visszaélések lehetőségét.
Megerősítette a módosított földtörvény az agrárgazdasági tevékenységet folytatók kötelező tagságán és a tagok egyenlő szavazati jogán alapuló, köztestületként működő Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának a szerződéssel érintett föld fekvése szerinti területi szerveit, a területi agrárbizottságokat is.
A törvényalkotók célja egyértelműen az volt, hogy a helyi viszonyokat és a földbirtokszerkezetet jobban ismerő testület nagyobb befolyással bírjon a helyi birtokviszonyokra.
A MAGOSZ célja a módosításokkal egyéb iránt az is, hogy az agráriumban könnyebben menjen végbe a generációváltás, valamint, hogy a korábbiaknál is szigorúbban lehessen szankcionálni, ha a földtulajdonos mégsem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit. A módosításokkal ezen kívül azt is szeretnék elérni, hogy tovább erősödjenek a gazdák jogorvoslati lehetőségei is.
<
