Történelmi búzaszentelő Esztergomban

Idén először Kárpát-medencei ünneppé bővült a hagyományos búzaszentelő, így a történelmi Magyarország gazdái együtt kérhettek áldását az idei termésre. Az esemény egyben megnyitójául szolgált Magosz és a NAK közös kezdeményezésének, a Magyarok kenyere programjának is.

Tizenkilenc éve több évszázados hagyományt élesztettek újra a Magosz vezetői és tagjai, amikor Esztergom határában – a keresztény egyházak képviselőivel együtt – kérték Isten áldását a munkájukra, a vetéseikre, a jövendőbeli kenyérre. Ez lett a Búzaszentelő Ünnepség. Az újjáéledt hagyomány nem kopott meg, sőt idén már a mai határokon kívül élő magyar gazdák is együtt ünnepelhettek anyaországi társaikkal. Ugyanakkor a búzaszentelő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködése révén ma már egyben felajánlás is, hiszen a Magyarok kenyere program révén nélkülöző gyermekek ezreihez jut el a gazdák búza-, illetve lisztadománya. A hazai gabona, a parajdi só, a Tisza-forrás éltető vize és a kovász elegye a rászorultak támogatásán túl egy másik, legalább ugyanolyan fontos ügyet is szolgál, a Kárpát-medencei magyarság összetartozását.

Ennek kapcsán Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, az esemény díszvendége úgy fogalmazott, „a munkás hétköznapok sodrában a Magyarok kenyere gondolat és azon alapuló program ünneppé emelkedik a Kárpát-medencében. Ünnep, amely lélekben is közelebb hozhatja egymáshoz a magyarságot. A jóakarat közös munkára és együttműködésre készteti a földből élőket: segít a találkozásban, a közösségépítésben, enyhít egy kicsit a rászorulók gondjain.” Hozzátette, 2011-ben önkéntesen összeadott 10 tonnából 2018-ra már 583 tonna búza lett, amely nagyjából 80.000 gyermekhez juttatja el az összetartozás kézzelfogható – és nem utolsó sorban jóízű – üzenetét. A kenyérből sokfelé jut a Kárpát-medence közeli és távoli vidékeire vagy még azon is túl, például az írországi Cork városában lévő magyar iskola diákjainak asztalára is.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke, az országgyűlés alelnöke emlékeztetett arra, hogy az első búzaszentelés alkalmával mondták ki, hogy küzdelmük igazi eredménye az lesz majd, ha a Kárpát-medence magyar gazdáinak képviselői együtt vonulhatnak a búzatáblához. 19 év múltán jött el az alkalom, hogy együtt ünnepelhetnek a magyar gazdák. Így lett a gazdák kezdeményezése a Kárpát-medence egész magyarságának ünnepe.

A MAGOSZ összefogva a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával ez évtől átvette a Magyarok Kenyere Alapítványt és a Magyarok Kenyere Programot – emelte ki Jakab István. Hozzátette: ennek révén a két szervezet együttműködése kibővül a segítségnyújtás, az elesettek támogatása területére is. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy NAK és a MAGOSZ közös munkája nyomán a Kárpát-medencében élő gazdák megosszák egymással a tudást, az információt, segítsék az együttműködést, hogy valamennyi magyar ember egyre sikeresebb legyen, hogy mindenkor legyen magyar kenyér a Kárpát-medencei magyar családok asztalán.

Az ünnepségen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében Kis Miklós Zsolt alelnök – az agrártárca vidékfejlesztésért felelős államtitkára – mondott köszöntőt. Kiemelte: a búza a magyar kultúrában szimbolikus jelentőségű, mivel minden magyar számára értelmezhető jelkép: az újjászületés, a remény, az életerő üzenetét hordozza, amely a vetéstől aratásig teljesíti be küldetését. Kis Miklós Zsolt a búzaszentelés hagyományára emlékeztetve elmondta, a körmeneten a megszentelt búzavetésből minden hívő kitépett egy szálat, melyet a férfiak a kalapjuk mellé tűztek, a nők pedig sok helyütt imádságos könyveikbe rejtettek. A zöld vetés maga a megújuló élet, a mozaikokra szabdalt Kárpát-medencében számunkra a jövő ígérete. A Magyarok kenyere program rengeteg gazdát szólított meg a Kárpát-medencében az elmúlt nyolc évben, akik saját terméseiket ajánlották fel a határon innen és határon túl élő rászoruló gyermekeknek. E gesztussal azt üzenik: egy a nemzet, egymás támogatásával tudunk csak megmaradni, minden magyar felelős minden magyarért.

A beszédeket követően, a római- és görög katolikus, valamint a protestáns egyházak egy-egy papja, lelkésze liturgikus esemény keretében áldotta meg a még a búzaföldet.

2019. 04. 30