CSAPADÉK HÍJÁN

Hiába jósolnak csapadékos időt a következő napokra, az nem lesz elég ahhoz, hogy a most vegetációs időbe lépett növények megfelelően fejlődjenek.

A jelenlegi aszályos időszakban, 10 Celsius fok fölötti hőmérsékleteken az őszi vetések fejlődésnek indultak.

A tél sem volt csapadékos, jelenleg átlagosan 50-100 milliméter csapadékhiány van országosan. Becslések szerint ez már most 10 százalékos hozamkiesést jelent majd az őszi kalászosoknál.

Egyre világosabbá válik, hogy öntözés nélkül nincs versenyképes mezőgazdaság. Jakab István, a  MAGOSZ elnöke szerint első lépésben a mostani 80-100 ezer hektárról minimum ötszázezer hektárra kell emelni az öntözött területek nagyságát.

Ha ezt nem sikerül meglépni, nem leszünk képesek végrehajtani a fehérjeprogramot, és az ipari zöldségtermesztés, illetve a gyümölcstermelés is lemarad a világpiaci küzdelemben.

Ha még két-három hétig nem lesz jelentős esőzés az országban, az még nagyobb károkat okozhat az őszi vetésekben, amelyeket már így is megviselt a száraz ősz. A legrosszabb helyzetben a repce van, ahol sokszor az utánvetés is sikertelen volt. Az ország leginkább aszállyal sújtott területei az alföldi régióban vannak.

 

Változtak az aszálykár megállapításának szabályai

Tavaly júniusban megváltozott a jogszabály, amely az elemi károk megállapítást szabályozza. Az új meghatározás szerint aszály akkor van, ha az összcsapadék nem éri el a 25 millimétert harminc napon keresztül, és a napi maximumhőmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31 Celsius-fokot.

Káreseményhez e két feltétel valamelyikének kell teljesülnie, amit az Országos Meteorológiai Szolgálat adataival szükséges alátámasztani.

Idehaza hárompilléres kockázatkezelési rendszer működik; nem szabad elmulasztani a kárenyhítési hozzájárulás befizetését és a piaci alapú biztosítás megkötését sem.

Az adott kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági káresemények bejelentésére 15 nap áll a mezőgazdasági termelő rendelkezésére.
Ha a kár olyan mértékű, hogy az adott kultúrát ki kell szántani vagy felül kell vetni, akkor azt csak akkor szabad megtenni, ha az illetékes kormányhivatal szakembere már szemrevételezte a kárt.

Az új jogszabály adta keretek között a termelő akkor jogosult kárenyhítő juttatásra (támogatásra), ha a növénykultúrában üzemi szinten mezőgazdasági kár következett be, tehát a hozamcsökkenés (a kipusztult növényállomány) meghaladta a 30 százalékot, továbbá a hozamérték-csökkenés (a károsodás miatti bevételkiesés) a károsodott kultúrák tekintetében meghaladta a 15 százalékos mértéket.

A hozamcsökkenés megállapításához szolgáló referencia-hozam kapcsán az elmúlt 5 év hozamait figyelembe véve – a legmagasabb és legalacsonyabb hozamot tartalmazó 2 év elhagyásával – képzett hároméves átlaghozamot kell figyelembe venni.

A saját termelési eredményeket kizárólag abban az esetben lehet megyei (vagy ennek hiányában országos) átlaghozam adatokkal helyettesíteni, amennyiben a termelő saját gazdaságában nem termesztette az adott hasznosítást az adott termelési időszakban.

 

 

2019. 03. 08