JANUÁR 11-ÉN LÉP HATÁLYBA A FÖLDTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

ERŐSÖDIK A HELYBEN LAKÓ ÉS VALÓBAN TERMELÉST VÉGZŐ GAZDÁK HELYZETE

Előrébb lépett az elővásárlási sorrendben a helyben lakó szomszéd, akik közé azok a telekszomszédok is beléptek, akik ugyan másik településen termelnek, de földjük szomszédos az eladandó területtel.

A módosítás célja ezzel az volt, hogy azok is élhessenek a helyben lakó szomszéd ranghelyén az elővásárlási vagy bérleti joggal, akiknek ugyan szomszédos a földje, de a településhatár elválasztja őket.

Az elővásárlásra jogosultak sorában ezután azok következnek, akik helyben lakók, legalább három éve állattartó telepet üzemeltetnek és ennek fenntartásához igényelnek földet.

Újdonság azonban a korábbi szabályozáshoz képest, hogy az igényelt föld művelési ágának és méretének igazodnia kell a tartott állatok takarmányszükségletéhez.

Így például rétre, legelőre a szarvasmarhát vagy kiskérődzőt tartók jelentkezhetnek, míg szántó esetén az elsősorban abraktakarmánnyal takarmányozott állatok tartója élhet elővásárlási jogával.

Az állattartó telepekkel együtt indulhatnak versenybe a földért ezen túl a kertészeti ágazatban vagy vetőmag előállításban dolgozó gazdák is. A törvényalkotók ezzel is támogatnák az említett ágazatokat.

A szabályozásnál ügyeltek azonban arra, hogy ne lehessen visszaélni az előnyökkel, ezért kertészet csak kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban, vetőmag-előállító pedig kizárólag szántó művelési ágban, és mindkét esetben csak helyben lakóként jogosult elővásárlási jogával élni.

Változatlanul marad az a garanciális szabály, hogy osztatlan közös földtulajdon esetén a tulajdonostársakat mindenkit megelőző elővásárlási jog illeti meg a további tulajdoni hányadokra.

A jogszabály teljes szövege elérhető az alábbi linken:

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK18212.pdf?fbclid=IwAR1Xlu3nsOK_9uSXKbVNGAtEZo0eYaEssZTeC122tWUUiu1jK4uZDUjI7M0

2019. 01. 09