Elszennyezné GMO-kal Európát Ángyán József szerint az USA – Nincs teljes tagországi egyetértés az uniós tiltásról

Elszennyezték genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) az amerikai területeket az ottani multinacionális cégek, ezért most az európai piacot is hasonló szintre akarják süllyeszteni – jelentette ki Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára az uniós tagországok parlamenti mezőgazdasági bizottságainak közelmúltbeli budapesti konferenciáján. A tengerentúli GMO-programok miatt ugyanis az Egyesült Államok súlya a kukoricaexportban jelentősen csökkent, ezért most az európai konkurencia megfertőzésével igyekszik javítani nemzetközi pozícióit. Az államtitkár szerint a multicégek ehhez az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalt (EFSA) is felhasználják, amely „nem független” e vállalatoktól. A VM „toxikológiai protokollnak” nevezett szigorúbb uniós engedélyezési rendszert szorgalmaz, amellyel több haszonállatfajon lehetne tesztelni a GM-növények kockázatait. Emellett EU-s központi szabályozást sürget a GMO-t tartalmazó termékek megfelelő jelölésére (címkézésére), a kereskedelemben pedig elkülönített polcrendszert kialakítását tartaná elfogadhatónak, hogy a fogyasztók az élelmiszerválasztásnál maguk dönthessenek. Magyarország továbbra is megőrzi GMO-mentes statusát és hasonlóan nyilatkozott a tagállamok képviselőinek többsége is. Egyes tagországok viszont a szigorúbb tiltás miatt jogi és világkereskedelmi aggályokat vezettek fel, míg mások úgy nyilatkoztak, hogy el tudnák fogadni az egy-egy növényfajon belül (cisz-genetikus) módosításokat.

Sokat invesztáltak a GMO-kba az amerikai multinacionális tőkéscsoportok, ezért a hasznot most vissza szeretnék szerezni – fogalmazott a konferencián Ángyán József. Kudarcot vallottak azonban azzal, hogy saját területeiket elszennyezték, ezért az USA korábban meghatározó világpiaci pozíciói a kukoricaexportban jelentősen romlottak. Az államtitkár szerint a feleslegek elhelyezése érdekében volt szükség az amerikai bioetanol programok beindítására is. Másrészt most a multicégek arra törekednek, hogy az európai piacot is hasonló GMO-szintre „süllyesszék”, így az Egyesült Államok nemzetközi exportsúlyát újra visszakaphassa.
Ángyán József szerint az amerikai tőkéscsoportok a GMO-k elterjesztéséhez az EFSA-t is felhasználják, amely „nem független” e vállalatoktól. Ezért – tette hozzá – „toxikológiai protokollnak” nevezett szigorúbb engedélyezési rendszerre lenne szükség, hogy a GM-növények gyakorlati kockázatait több haszonállatfajon is tesztelni lehessen. Általános gondnak nevezte, hogy a tagországoknak a független vizsgálatokhoz nincsenek elegendő forrásaik, a GMO-s cégeknek pedig nem érdekük, hogy jelentős pénzeket áldozzanak erre.
Az Európai Bizottság most napirenden lévő javaslata szerint a tagállamok az uniós szinten engedélyezett GMO-k köztermesztését és forgalmazását saját területükön tilthatnák, de – főként az állattenyésztésben felhasznált dél-amerikai GM-szóják miatt – a módosított növények számos termékkel bekerülnek az élelmiszerpiacra. Ezért Magyarország – jelentette ki Font Sándor, a hazai parlamenti mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke – uniós központi szabályozást szorgalmaz a GMO-kat tartalmazó áruk megfelelő jelölésére. Szerinte így meg lehetne határozni, hogy a csomagolás mekkora felületén, milyen címkék különböztessék meg e termékeket. Emellett a kereskedelemben a GMO-s élelmiszerek számára külön polcrendszert kellene kialakítani, hogy a fogyasztók maguk dönthessék el, mit vesznek – érvelt az elnök.
Ángyán József szerint Magyarországnak nem is lenne szüksége importszójára, mert egy kidolgozott fehérjetakarmány-programmal a hazai igények kétszeresét is elő tudná állítani. Ráadásul – állapította meg – teljesen felesleges az unióban eddig egyedüliként engedélyezett, kukoricamoly-rezisztens MON810-es jelű kukoricavonalak köztermesztése is, mert megfelelő hagyományos technológiákkal – például az ötéves visszatérhetőségi idő betartásával – a molykártétel megelőzhető. A magyar független MON810-es vizsgálatok szerint az ilyen kukoricafajták száraz időben 2000-szer, csapadékos körülmények között 3500-szor több méreganyagot termelnek a Dipel rovarölő szeres egyszeri permetezésnél, és a GM-toxin 15 százaléka a talajból visszanyerhető a lassú lebomlás miatt – fogalmazott Ángyán József.
Az államtitkár „furcsa felszorzásnak” nevezte azokat a nemzetközi adatokat, amelyek a világ GMO-területeire vonatkoznak. Szerinte ugyanis a multinacionális cégek a tényleges területet megszorozzák a „géntechnológiai események” számával, így kétszer-háromszor is nagyobb összterületet kapnak, ha az elvetett fajták egyszerre több tulajdonságot – például rovarölő hatást és totális gyomirtókkal szembeni ellenállóságot – is hordoznak. A kimutatások azt tükrözik, hogy tavaly a világon 148 millió hektárom vetettek GM-növényeket (elsősorban szóját, gyapotot, repcét és kukoricát), és ez a teljes terület 9 százalékát tette ki. A termesztés 90 százalékban az amerikai kontinensen folyt. Európában a vetésterület 100 ezer hektár alatti volt, amely az összterület 0,7 ezrelékének felelt meg.
A konferencián a tagországok képviselőinek többsége – Magyarországhoz hasonlóan – úgy foglalt állás, hogy a GMO-k köztermesztését és forgalmazását tiltani kell. Hollandia ugyanakkor el tudná fogadni a fajokon belüli (úgynevezett cisz-genetikus) módosításokat. Egyes képviselők azt is felvetették, hogy a GM-növénynek tagországi szintű betiltása európai uniós jogi aggályokat fogalmazhat meg és ellentétes lehet a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) előírásaival is. Németország ezért inkább azt tartaná elfogadhatónak, ha a tagországok a GMO-s termékekre megfelelő megkülönböztetést alkalmaznának a teljes tilalom helyett.

2011. 04. 15